Üdvözlet Mindenkinek!

Mivel Győzőnek sürgős a számlázás – in medias res – azonnal mondjuk ki: Győzőnek és a hozzá hasonló – áfaköteles adóalany szolgáltató vállalkozóknak fordított adózású számlát kell kiállítaniuk a szintén áfaköteles adóalanyoknak! Ezt jól látja (#3) olahneedit is: „A villanyszerelés a házon egyértelműen építési-szerelési munka.”- mint írja ,és (#5) gyocsine is: „szerintem az E.On munka fordítottan adózó.”. Az bizony! De a kétkedők, vagy bizonytalankodók kedvéért nézzük azért meg kissé részletesebben is, hogy miért! (Akit ez nem érdekel az nyugodtan hagyja ki.)

Tehát: Győző kérdésének megválaszoláshoz - tekintve, hogy itt ÁFA-ügyi, azaz kőkemény adójogi - és nem elsődlegesen műszaki kérdés megválaszolása a feladat – szigorúan tartanunk kell magunkat az új ÁFA.tv. rendelkezéseihez. Helyesen indul ki tehát (#1) Horváthné63 az új ÁFA.tv. fordított adózási szabályából. E szerint:

„142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;...”.

Most elég ennyi idézet, hogy elsődlegesen a Győző kérdésére koncentrálhassunk, amely egyébként is, a ma legtöbbeket foglalkoztató általános eseteknek egy eklatáns példája.

A) Először azonban az ingatlan fogalmára kell figyelmünket összpontosítani. Le kell szögezni:

1. Az „”ingatlan” fogalmát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) - sajna nem definiálja - szemben azzal, amit az APEH a tájékoztatójában a Ptk.-nak tulajdonít. (Ne feledjük az axiómát: az APEH irányelvek, állásfoglalások, tájékoztatók, stb., (és a jogszabályi kommentárok is) „nem jogforrások”! Ez annyit tesz: ezekre hivatkozva, a törvényekkel, rendeletekkel, stb., szemben hatóságok előtt eredményesen védeni álláspontunkat nem lehet! Ezt a jogászok jól tudják, mások pedig vagy igen vagy (többnyire) nem. Ezért a vállalkozó és az ő könyvelője BIBLIÁJA mindig a tárgyra vonatkozó jogszabály (törvény, rendelet, stb.) kell legyen – a többi csak az „ellenfél” (pl. APEH) álláspontjának kiismerésére jó!

2. A Ptk. csak a tulajdon tárgyait határozza meg, így: „94. § (1) Minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet.” Ámde a mi Ptk.-nk a „dolog” fogalmát sem definiálja külön, sőt a dolog felosztását, különböző fajtáit sem szabályozza egyértelműen. Csak a különböző jogszabályi rendelkezések egybevetéséből lehet megállapítani összefoglalóan a következőket: A dolog felosztható: 1. a tulajdonjog alanya szerint,..2. a forgalomképessége szerint,...3. rendeltetése szerint, ekkor: ingó és ingatlan, s ami nem ingatlan az ingó – eddig jó mi? Ingatlanok esetében a Ptk. mindössze a földről és épületről tesz említést 4. oszthatósága szerint a dolog: osztható vagy oszthatatlan. Osztható dolognak tekintjük azt, amely állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül részekre osztható, míg ezzel szemben minden más dolog oszthatatlan. Jelentősége e kérdésnek például a közös tulajdon megszüntetése során lehet, ugyanis nem mindegy, hogy osztható, vagy oszthatatlan dolgon fennálló közös tulajdon megszüntetéséről van-e szó. De jelentős ez az „oszthatatlan” definíció a fordított áfázás esetén is!

3. Vagyis az APEH tájékoztató mindössze annyit tesz: 1. megállapítja, hogy az ingatlan = dolog. 2. megállapítja, hogy az ingatlan, mint dolog legtöbbször összetett (van rajta épület, út, híd, stb., stb.) – következésképp ezekkel együtt egyetlen dolog. (Ez szükséges, de nem elégséges) a probléma megvilágításához. Tehát, pl.: ha van a földterületen egy épület, ekkor az épület és a földterület egyetlen összetett dolog, mely – belátható - állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül nem választható szét. Hiszen ha az épületet elbontjuk, akkor megsemmisül, de egy könnyűszerkezetes épület sem lesz már többet a régi, s a föltúrt, az elbontott épület helyén maradó megbolygatott, sittes földterület is csökkent értékű lesz. Természetesen, mint már említettük, a földterületen lehetnek egyéb építmények is, vele szerves összeköttetésben. Például – hogy a Győző esetéhez közelítsünk – ilyenek a földbe süllyesztett utcai villany- és telefonvezeték tartóoszlopai, amelyek a szolgáltatók villany, illetve telefonvezetékeit tartják. De ilyenek a vorosgem által említett (#8) nyilván a talajba süllyesztett-betonozott, vagy a két épület falára tartósodronyra felfüggesztett közlekedési jelzőlámpák is. Itt egyébként az ügyfele műszaki dolgaihoz, tevékenységéhez nem értő (e tekintetben laikus) könyvelőnek, alaposan ki kell kérdeznie ügyfele műszakilag képzett szakemberét – mert e kérdés eldöntéséhez, csakúgy, mint az SZJ vagy VTSZ besoroláshoz, vagy az alvállalkozás megítéléséhez elengedhetetlen a vállalkozó műszaki adatokkal alátámasztott, indokolt szóbeli, vagy még jobb, írásbeli nyilatkozata – ezek a témák ugyanis nem csak könyvelési, bevallási kérdéseket rejtenek!.

4. A földterülettel szervesen összekötött oszlop- és vezetékrendszerek, vagy jelzőlámpák és a földterület egyetlen összetett dolog (2./4 szerint), mely – belátható - állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül nem választható szét, csakúgy, mint az említett föld és az épület. És ugyebár a magán és ipari épületeket ezekkel a megfelelő oszlop- és vezetékrendszerekkel szokták összekötni a Győző által említett és pl. az E.ON-nak szerelt „csatlakozó vezetékekkel” - méghozzá olyan szilárdan, hogy a szélvihar, stb., le ne szakíthassa azokat. Mármost, ha az épületről leválasztom teszem azt a villanyvezetéket, akkor pl. az épület lesz sötétben használhatatlan, stb. Ámde a leválasztott vezeték sorsa sem lesz jobb: ettől kezdve vagy funkciótlanul lóg a földön, vagy jó esetben az oszlopról is leválasztják, s akkor már végkép nem az ami volt – értékcsökkent hulladék lesz, legfeljebb egy rövidebb helyen valami még használható lesz belőle. Ezek sorsát osztja a vorosgem által említett (#8) közlekedési lámpa is!

Következtetés: egy laikus is, nem, hogy egy műszaki szakember, könnyen belátja, hogy pl. az E.ON épületére szerelt csatlakozó vezeték szerves egységet képez az épülettel, mint ingatlannal, és, hogy mindkettőjük állagának sérelme, vagy értéke számottevő csökkenése nélkül nem választható szét attól, azaz az „ingatlanhoz kapcsolódó” dolog, s mint ilyennek a felszerelése, az elöl idézett ÁFA.tv 142.§ (1) bek. b) pontja értelmében, epressis verbis: ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési … vagy (akár) átalakítási …szolgáltatás.

A (#2) hozzászólásod alatt Győző azt írod: a csatlakozó vezeték „...pedig soha nem lesz az ingatlan része, az áramszolgáltató tulajdona lesz.” Eme aggodalmaid eloszlatására a következőket tudom mondani még az előbbieken kívül:

1. Azt, hogy „soha nem lesz az ingatlan része” azt egyrészt az előző mondatoddal pont Te cáfolod: „Ha egyik oldalról nézem, akkor ez a munka szorosan csatlakozik az ingatlanhoz.” Így igaz! A vezeték bizony szilárdan „hozzánő” munkátok nyomán az épülethez – annak így részévé válik. Ha leszerelnénk, a kábelből hulladék lenne, már soha többé nem lenne az az új kábel, ami eredetileg volt, a felszerelése előtt – értéke jelentősen csökkenne. És az épületen a kábelfeszítés és rögzítés nyomait is el kellene tüntetni, ellenkező esetben a homlokzatán, vakolatán, és festésén háborús golyó ütötte nyomok módjára kinéző tiplilyukak és egyéb sérülések maradnának. Tehát akkor annak is csökken az értéke – pont annyival, amennyiért a homlokzatot kijavítják.

2. Téged valószínű az zavar, hogy a vezeték, amint felszereltétek, az „áramszolgáltató tulajdona lesz.” Ámde, a fordított adózást nem az dönti el, hogy a megrendelő tulajdona lesz-e a dolog, avagy másé. Ugyanis nem úgy szól a szabály, hogy mondjuk: „... Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: b) ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelési, fenntartási, takarítási, tisztítási, karbantartási, javítási, átalakítási és bontási szolgáltatások nyújtása esetében;...” - KIVÉVE, HA UTÓBB AZ INGATLANHOZ KAPCSOLÓDÓ DOLOG MÁS TULAJDONÁBA KERÜL. Mivel ilyen kizáró kitétel e passzusban és a törvényben másutt sincs, ezért eme aggodalmadat máris elfeledheted. Vagyis az ÁFA.tv. e szabálya nem a megrendelő tulajdonlásához köti az ÁFA fizetését – amint, ezt olvashatjuk -, hanem pusztán ahhoz, hogy az ingatlanhoz „nőjön” a szolgáltatás anyaga (pl, gipsz, vakolat, festék, stb.), a beépített-beszerelt alkatrész, a beépített vezeték, berendezés, stb., azaz az „ingatlanhoz kapcsolódó” legyen ilyen módon a szolgáltatás, és, hogy a megrendelő ÁFA-köteles adóalany, vagy EVA alany legyen.

3. Természetesen az is igaz, hogy e vezeték és az áramszolgáltatói oszlop- és vezetékrendszer együtt is egyetlen összetett dolgot alkot, azonban, ez nem érvényteleníti, hogy az E.On legyen az adó megfizetője, hiszen ő vette igénybe a szolgáltatást (ÁFA.tv. 142.§ (1) bek. b) pont). Ha az áramszolgáltató lenne a megrendelő-igénybevevő, akkor neki kellene a fordított adózású számlát megküldened. De most ez nem így van.

B) Nagyon frappánsan kiélezted a helyzet látszólagos fonákságát gyocsine (#5 ).

Kérdésed: „...földmunka esetén a kitermelt föld amit nem tesznek vissza elpusztult vagy sem.”

A kissé maliciózus válasz ez lehetne: Ha van, vagy lenne egy balatoni telked és egy megrendelt markoló – az építendő alápincézett nyaralód – majdani pincéje helyét kimarkolná, és a földet – ahogy kijön – alulra a humuszos, helyhiányába rá az agyagos-köves talajrétegeket rakná – mert mondjuk elszállíttatni a kellő anyagiak híján nem tudnád, mit gondolsz, mit éreznél, ha a tervezett építkezés meghiúsulása esetén minden így maradna – ennek láttán? A telken tátongó gödör, mellette meg körös-körül sárga agyagos dombok sorjáznak. „Pusztulna”-e, „értékcsökkenne”-e” így az ingatlan és a kitermelt talaj vagy sem?? Nyilván ennek elgondolása is önmagáért beszél. Egy ilyen feltúrt telket, valószínű a feléért nehezen tudnád eladni; a fordítva kikupacolt talajért pedig nem nagyon versengenének a közeli kertészek a megvételéért – rossz esetben még Neked kéne fizetned, hogy valaki elszállítsa, ha a szomszédod épp nem akarja feltölteni földdel a telkét. Azt jól látod Te is, hogy az adóalanyisági nyilatkozat segít e kérdések megoldásában – végül is az adóalanynak tudnia kell a műszaki és egyéb paraméterei ismeretében az adóstátuszát. De kérelemre segít az APEH hatósági tájékoztatása is (ÁFA.tv. 142.§ (5) bek. b.).

C) A fordított adózó adószámában az áfa-kód értéke valóban legalább „2” [ Horváthné63 (#7)], de lehet „3” is, mint EVA alanynak (ÁFA.tv. 142.§ (4) bek.) - de „1” nem lehet!

D) A technológiai szerelés kérdése [vorosgem (#8)]

Először különösebb magyarázat nélkül lásd az alábbiakat:

„PTK 3. A szerelési szerződés

407. § (1) Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.”

Kommentár: A szerelési szerződést a szolgáltatás tárgya különbözteti meg a vállalkozási szerződéstől.

A törvény NEM TARTALMAZZA a technológiai szerelési munka FOGALMÁT. A műszaki és ítélkezési gyakorlat szerint a technológiai szerelési munka: a vas- és acélszerkezeti híd, vas-, acél- és fémszerkezet, tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, erőátviteli villamosberendezés, irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések, híradástechnikai, hírközlő berendezések, kőolaj, tejtermékék és vegyi termék ipari csatlakozó és üzemi területen belüli technológiai vezetékei, ipari gázcsatlakozó és üzemi területen belüli technológiai gázvezetékek, gőz-, forró víz- és termálvíz vezetékek, zagyvezetékek, vízvezetékek közül az üzemi területen belüli bármilyen vezetésű, a technológiai folyamatot kiszolgáló kohászati alapanyagot elosztó, (ellátó) és bekötő vezetékek, valamint a bármilyen anyagból készült technológiai belső csőhálózat, folyamszabályozó mérő, jelző és vezérlő elektromos-, elektronikus-, hidraulikus-, pneumatikus vezetékek, ezek szerelvényei, műszerei, mérőköri elemei, ipari légtechnikai és klímaberendezések, felvonó és szállító berendezések szerelési munkái. Nem tartozik ide az építés-szerelési munkának minősülő épületgépészeti, épületlakatos ipari, könnyűszerkezetes építési móddal megvalósított épületszerelési, személyfelvonó-szerelési munka. Technológiai szerelési munkának minősül még a villamos hálózat szerelési munkák körébe nem tartozó kábelfektetési és szerelési munka. Korábban a technológiai szerelési munkákat ágazati miniszteri rendeletek tartalmazták, amelyeket hatályon kívül helyeztek. A műszaki és a bírói gyakorlat azonban a szolgáltatás jellegének meghatározásánál változatlanul követi e meghatározásokat (A Polgári Törvénykönyv magyarázata - KJK-KERSZÖV, Budapest, 2004., II. kötet 1600. oldal).

(2) A szerelési szerződésre - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az építési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”

A szerelési szerződésre vonatkozó speciális, az építési szerződés szabályain felül betartandó extra Ptk. rendelkezések:

„407/A. § (1) Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama harminc nap.

(2) A próbaüzem előtt meg kell győződni arról, hogy a berendezés a próbaüzemre alkalmas-e. Az erre vonatkozó nyilatkozatokat, továbbá a hibákat, hiányokat és a kijavításukra, pótlásukra megállapított határidőket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3) Ha a berendezés gyártása is a tevékenységi körébe tartozik, a szükséges irányító szakszemélyzetet a próbaüzem egész tartamára a vállalkozó biztosítja.

(4) A próbaüzemhez szükséges energiát, alap-, nyers- és segédanyagokat, valamint különleges műszereket a megrendelőnek kell biztosítania.”

Mondhatni, hogy az építési-szerelési, illetve technológiai szerelési munkát a szabályozó alapvető rendelkezésbeli eltérés, differencia specifikum, az, hogy technológiai szerelési munka esetén a munka átadás-átvétele próbaüzemmel történik.

A plasztikus összehasonlíthatóság kedvéért következzék itt az építési-szerelési munka és szerződési alap-passzusa:

PTK 2. Az építési szerződés

„402. § Építési szerződés alapján a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és díj fizetésére köteles.

Kommentár: Az építési szerződés a vállalkozási szerződés egyik önállóan nevesített altípusa. Az építési szerződés alanya tehát bárki lehet megrendeltként és vállalkozóként is. A szolgáltatás tárgya építési-szerelési munka elvégzése. A megrendelő főkötelezettsége az elkészült mű átvétele és a vállalkozói díj megfizetése.

Az építési-szerelési munka FOGALMÁT JOGSZABÁLY NEM határozza meg. A bírói gyakorlat ilyennek tekinti az új építmény létrehozását, a meglévő építmény újjáépítését, bővítését, átalakítását, karbantartását és javítását, valamint annak lebontását is.

Az építési-szerelési, illetve a technológiai szerelési munkák elhatárolása tekintetében lásd a Ptk. 407. § (1) bekezdéséhez fűzött magyarázatot.”

A két szolgáltatás összehasonlításából is kiviláglik, hogy: sem az építési-szerelési, sem a technológiai szerelési munka törvényben vagy más jogszabályban NEM DEFINIÁLT! Következésképp a fogalmi elemeket a puszta műszaki és a bírói gyakorlat az amely úgy-ahogy ismeri és használja. Nem véletlen tehát, hogy a nem jogász, vagy a nem műszaki mérnők (technikus, stb.) végzettségű pl. könyvelő emberke érthetően azt sem tudja mi fán terem az, hogy technológiai szerelés. Ráadásul: az építési-szerelés szópár még csak „beszédes kód”, ámde ez nemigen mondható el a technológiai szerelés szópárról. Így aztán nem csoda, ha valaki kitér a hitéből az utóbbi hallatán, és zavarba jön, mint vasorrú bába a mágneses viharban. Ezért kell a műszakilag laikus könyvelőnek megkövetelnie partnerétől, hogy ebben adjon támpontot a bevallások helyes elkészítéséhez. Mellesleg ezt a Ptk. a „Kötelmi jog” részében a szerződő felek (könyvelő-vállalkozó) kölcsönös és érdemi együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének előírásával kötelezővé is teszi. Ha a vállalkozó ezt nem teljesíti, az szerződésszegésnek minősül – a törvény erejénél fogva!

E) Vigyázzunk! A technológiai szerelés nincs kizárva a fordított áfából!

A technológiai szerelés és az építési-szerelési tevékenység csak műszaki és jogi szempontból  különböző fogalmak. Azonban az ÁFA.tv. 142.§ (1) b) pontja szempontjából ez indifferens, mert ami technológiai szerelésből megfelel a 142.§ (1) b) pontnak az fordított adózásra kötelez! Ez ebben a perdöntő.

Ha a D) pont Ptk. 407.§ (1) bekezdésének „Kommentár” részében felsorolt példákat kicsit alaposabban szemügyre vesszük, mindenki biztosan tud mondani olyan példát, amikor a technológiai szerelési szolgáltatás révén az ingatlanhoz kapcsolódó, azzal egybeolvadó, komplex dolog jön létre .

Lássunk azért néhány példát: a) vas- és acélszerkezeti híd (pl. a Duna hídjainak jó rész; b) vas-, acél- és fémszerkezet, tartály, tápházi berendezés, vízlágyító berendezés, gép, gépi berendezések, erőátviteli villamosberendezés, irányítás-, számítástechnikai és automatikai berendezések (pl. vízművek üzemépületeiben, erőművekben, Paksi Atomerőmű, villamos nagyfeszültségű távhálózatok, olajfinomító telepek teljes berendezése, fix csővezetékei, stb.) És ennél sokkal több többi példát fogtok találni sorra véve a Ptk. 407.§ (1) bekezdésének kommentárbeli technológiai szerelési eredményeit.

Nota bene! Pl a járművek (hajók, buszok, légi járművek vonatok, teher- és személygépkocsik, stb.) technológiai szerelési munkái és szolgáltatásai – minthogy nem kapcsolódnak ingatlanokhoz, ingatlannal „oszthatatlanul” nem „nőnek” össze, nem képezhetik a fordított adózás tárgyát. Sőt! A járművek esetében még az ingatlanokhoz kapcsolódó szolgáltatások esetén fordított adózást eredményező tevékenységek (pl. új jármű létrehozását, a meglévő újjáépítését, bővítését, átalakítását, karbantartását és javítását, átfestését, takarítását, bontását, stb.) sem eredményeznek fordított adózás, pedig gondoljunk csak pl. egy folyami vagy tengerjáró hajóra, hogy mi minden „építés-szerelés” folyik azon, amikor létrejön, vagy karbantartják. A járművek sorsát osztja minden konnektorból kihúzható villamosvezetékű és mobil ipari berendezés, nagyüzemi mezőgazdasági és kertészeti benzin- vagy villanymotorral hajtott kis és nagy gép, minden erőgép, noha mind keresztűl mennek a gyártás és a karbantartás folyamán technológiai szerelési munkákon.

Hát ez egy szuszra kimerítő – átvitt és konkrét értelemben egyaránt.

Remélem, hogy tudtam egy keveset segíteni!

Üdv Apafy

(Gulyás István adószakértő)

Lásd még: adoforum.hu-n #10 válaszomat „GIN” név alatt.