Szia Apafy!
Én logikusnak tartom a szerződés élete végéig véleményemet...mivel a tv. azt írja ...ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó ....,nem hiszem, hogy valaki 20 évre elkötelezi magát, hogy adott munkát fix összegért 20 évig végez! Ha pedig a munkadíját megemeli pl. 1 év múlva, már nem az eredeti szerződése él! Tehát, ha megváltozik valami, akkor következik: eddig így számláztunk, de a körülmények megváltoztak, akkor most kell megvizsgálni, hogyan is lesz a jövőben! Én így gondolom, persze lehet , hogy más nem így gondolja. A törvény - amennyiben közös döntés születik arról, hogy egy régebbi , de még ugyanazon tényállásbeli elemeken nyugvó adóztatandó fennálló ügyletet az új tv. szerint akarnak a felek kezelni tehát a fordított áfát alkalmazni:az elévülési időt határozza meg a visszamenőleges időkorlátnak! A jövőre nézve pedig az "ugyanazon tényállás" kifejezést használja korlátként, ami nem időbeli korlát (hanem tartalmi)!
pl. Nekünk is van szerződésünk lift-karbantartóval. Januárban megteszi a javaslatát,aminek lényeges eleme a munkadíjának emelése. Ekkor eldönthetjük, hogy keresünk egy olcsóbb karbantartót, vagy egy évre elfogadjuk az ajánlatát („új tényállás").
pl2. De láttam már olyan szerződést is, amelyikben 3 évre előre megegyeztek a felek, hogy a díj a JBA szerint alakul, majd a következő évekre vonatkozóan újra tárgyalják a feltételeket. Ha másban állapodnak meg 3 év múlva, akkor az már új szerződés lesz, ha nem változtatnak, akkor még 3 évig él a jelenlegi szerződés.
Nekem ez a véleményem.
Üdv:Éva
#54 GIN válasza M.Éva üzenetére
Kedves Éva!
A #41 alatti válaszodban ezt írtad: „Természetesen adott volt a kérdés, hogy meddig lehet a régi módon számlázni egy ügyfélnek a fordított áfa helyett. Erre az volt a válasz, hogy amíg a szerződés él, ami lehet határozott idejű, határozatlan idejű, eseti megállapodás - szóval a vég-teljesítésig!” - mondották Nektek a fejtágítón a PM emberkéi.
Ámde az „amíg a szerződés él” nem ugyanazt jelenti, mint az „ameddig a szerződést nem módosítják, valamely érdemi tényállási elemében”. Ui. 1) a szerződés, attól még nem lesz új szerződés, ha módosítják (pl. a vállalási árat) lásd: Ptk. Kötelmi jog; 2) az „amíg a szerződés él” valóban az ad infinitum esetét jelentené, ám az utóbbi nem. Igaz? Hisz Te is ezen az állásponton vagy a mostani #52 válaszodban. Jól látom, ugye?
Tehát: a PM-esek – ha valóban így válaszoltak, ahogyan azt Te tolmácsoltad felénk a #41 válaszodban – az új ÁFA.tv 269.§ (1) bekezdésével nem kompatibilis, azaz félrevezető választ adtak – még ha az pusztán pongyola megfogalmazásból eredt is. Ez pedig a hatóság tájékoztató emberei részről súlyos hiba, mert nem mindenki veszi észre az általam említett, csak látszólag nüánsznyi eltérést a törvényi § két interpretációja között.. S az ilyen pongyolaság az ÁFA.tv. e §-ával szembeni megalapozatlan adózói várakozásokhoz, s a törvény oktalan bírálatához vezethet.
Jánosnak a korábbi válaszodban (#36) ezt írtad: „A régebbi szerződésekkel végzett munkája (ha az adott szerződéssel kapcsolatban legalább 1 számlát már 2007.12.31-ig kiadott) sima módon áfázik a szerződés "élete" végéig!!! Átmeneti rendelkezés ezt legalább egyértelművé teszi!” Ez az általad is helyesen értelmezett, az ügylet, a szerződés tényállásbeli változatlansága mellett igaz csak! Következésképpen a „sima módon áfázik a szerződés "élete" végéig” megfogalmazásod (#36) a törvény 269.§ (1) bekezdésében írott időhatárt indokolatlanul kitágítja, minden megszorítás nélkül – mert nem veszi figyelembe (az állításod ui. nem tartalmazza) „az ügylet tényállásbeli változatlansága mellet”-i tartalmi és (!) „jövőben esetlegesen bekövetkezhető” (ez közismert jogi terminus!) időkorlátot. A mondatod – szerintem – így lett volna pontos és kompatibilis az átmeneti szabállyal: „sima módon áfázik - az ügylet tényállásbeli változatlansága mellet - a szerződés "élete" végéig” Ez, azt hiszem egyetérthetsz velem, nem ugyanazt jelenti. Ez utóbbi interpretáció jelenti ui. azt a lehetőséget, hogy egy szolgáltatást 1) egyenesen adóztassanak a szerződés „élete végéig”, legyen az bár 3, avagy 13, vagy (elvben akár!) húsz évig „élő” szerződés, vagy 2) ha a szerződést még a megszűnése előtt tényállásbelileg módosítják (pl díj, árváltozás, stb), akkor attól az időponttól, mint időbeli korláttól kezdve a törvény 269.§ (1) bekezdéséből kifolyólag az ügylet kötelezően fordított adózásúvá váljon. Egyetértesz velem?
Ha mi kifogásoljuk a jogalkotók törvényhelyeken megjelenő pongyola megfogalmazásait, akkor mi is szabatosan kell, hogy fogalmazzunk e fórumon. Mert voltaképp mi is mások (a kérdezők) számára interpretáljuk a jogszabályokat – elég gyakran! Ebben egyetértesz velem?
Mindazonáltal eme #52 válaszod már kiválóan érvelő, jó gondolatvezetésű és tökéletesen igaz állításokat tartalmaz két apró jogi kivétellel:.1) Egy szerződés nem lesz azáltal minden megszorítás nélkül új szerződés, mert megváltoztatják egy, vagy néhány tényállásbeli elemét, hanem mindössze módosul; 2) az „egyazon tényállás kifejezés” a § kontextusában használva olyan jövőbeli – határozatlan időpontot jelölő - időkorlát, amely a tényállás „nem egyazon”-ná válásakor, azaz valóban az ügylet tartalmi módosulásával áll elő. (Ilyesmi a jogban ismert jövőbeni módosító feltétel.) Végül: a példáid is szemléletesek Általad, most én is megértettem a 269.§ (1) igencsak absztrakt szövegét, amit szerintem a törvényalkotók kevésbé elvontabban is megfogalmazhattak volna – mert nem maguknak írták, s mert, szoktam volt hangoztatni: egy jogszabály nem felsőfokú végzettségűek részére készült IQ teszt, hanem az egyszerű(bb) emberek, illetve minden jogkövető szándékú állampolgár részére. Egy ennyire absztrakt szövegű § pedig számukra megnehezíti a jogkövetést. És ez öngól az állam részéről, mert az információból így könnyen dezinformáció válik; a § nem felvilágosít, hanem leginkább elhomályosít, s menthetetlenül vezet a jogkövető magatartás társadalmi méretben értelmezhető csökkenéséhez.
Az elemzésedhez, értelmezésedhez gratulálok! S - a két jogi jellegű apróbb kivétel mellett is - ajánlom jó szívvel minden fórumozó figyelmébe, mert a nem lényegtelen 269.§ (1) bekezdésének, gyanítom, ez a fórumbeli első és hasznos interpretációja.
Üdv: Apafy (Gulyás István adószakértő)
01/18/08