azaz adózó terhére 66 eFt, azaz Hatvanhatezer Ft adókülönbözetet állapítok meg.

Az adózó terhére megállapított adókülönbözet egyben adóhiánynak minősül.

Kötelezem az adózót, hogy

- tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben 66 e Ft adókülönbözetet

fizessen meg.

II. A hivatkozott határozat rendelkező részének II. pontját az alábbiaknak megfelelően

módosítom:

Az esedékességig meg nem fizetett, ezért adóhiánynak minősülő 66 e Ft. azaz hatvanhatezer Ft után 7 e Ft, azaz hétezer Ft adóbírságot szabok ki.

III. A hivatkozott határozat rendelkező részének III. pontját az alábbiaknak megfelelően módosítom:

A késedelmi pótlék 66 e Ft adókülönbözet és a folyószámla aktuális állapotának figyelembevételével számítandó fel. Az adó késedelmes megfizetése miatt 11 e Ft-azaz Tizenegyezer Ft késedelmi pótlékot szabok ki.

IV. Befizetéseit az alábbi számlákra kell teljesítenie:

az egészségügyi hozzájárulás adónemben keletkezett befizetendő adókülönbözetet az

10032000-06056212 számú költségvetési számla.

a késedelmi pótlékot az

10032000-01076985 számú APEH késedelmi pótlék bevételi számla,

az adóbírságot a

10032000-01076301 számú APEH bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számla

javára kell befizetni.

Befizetési kötelezettségeinek a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon .belül kell eleget tennie.

Fizetési késedelem esetén további késedelmi pótlék kerül felszámításra, melynek mértéke a késedelem minden naptári napja után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

V. Befizetési kötelezettségének elmulasztása esetében az adókülönbözetek behajtása iránt a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltével intézkedem.

VI. Adózó fellebbezési illetékének visszatérítéséről nem kell rendelkeznem, ugyanis adózó meghatalmazott képviselője a fellebbezési illetékét tévesen illetékbélyegen rótta le.

VII. Határozatom egyéb rendelkezéseit hatályában fenntartom.

Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 30 napon belül az APEH Hatósági Főosztály Közép-magyarországi Kihelyezett Hatósági Osztályához címzendő, de I. fokú adóhatóságomnál benyújtandó fellebbezéssel élhet.

A fellebbezés illetékköteles. Az illeték mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000.- Ft-ja után 400.- Ft, de legalább 5.000.- Ft és legfeljebb 500.000 Ft. A fellebbezés illetékét a Magyar Államkincstárnál megnyitott 10032000-01076064 APEH illeték beszedési számla javára kell megfizetni

Indokolás

A 2005. évre, mint ellenőrzési időszakra lefolytatott tételes egészségügyi hozzájárulás adónemre kiterjedő vizsgálatról felvett, a 2007. augusztus 06-i jegyzőkönyvi záradékkal lezárt, egyidejűleg az adózó meghatalmazott képviselőjének átadott 2717751266. számú jegyzőkönyv alapján 2007. október 05-én kiadásra került a 1556750557. sz. határozat.

A határozat I. pontjában sor került az adózó terhére a tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben 66 eFt adókülönbözet megállapítására. A 66 eFt-os adókülönbözeten túl 33 eFt adóbírság és 19 eFt késedelmi pótlék is kiszabásra került.

Adózó meghatalmazottja a 2007.08.06-án átvett jegyzőkönyvre 2007.08.28-án észrevételt nyújtott be. Adózó észrevétele a 2007.10.05-i keltezésű határozatban sajnálatos módon nem került megválaszolásra.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 100. § (3) bekezdése értelmében adózónak joga van az ellenőrzés során keletkező iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

Az Art. 100. § (3) bekezdésben adózó részére az észrevételezési joggal, olyan, illetékfizetési kötelezettség alá nem tartozó garanciális jog van biztosítva, ami lehetővé teszi, hogy adózó a jegyzőkönyvi megállapításokkal kapcsolatos ellenvetéseit még a határozat kiadása előtt előadhassa és az észrevételére vonatkozó adóhatósági álláspontot megismerhesse. Adózó jogai sérülnének, ha adózót megfosztanánk attól a lehetőségtől, hogy megismerhesse a határozatból az adózói észrevétellel kapcsolatos adóhatósági álláspontot.

Az Art. 135. § (1) bekezdése szerint, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére, a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül az adózó javára, az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát (végzését) az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja.

Fentiek alapján annak érdekében, hogy az adózó észrevételezési joga ne csorbuljon, határozatomat az adózói észrevétel figyelembevételével a rendelkező részben foglaltak szerint módosítottam.

Tájékoztatom továbbá adózót arról, hogy a 2007.11.22-én hivatalunkhoz beérkezett fellebbezésében tévesen illetékbélyeggel kívánta megfizetni a fellebbezési illetéket, annak ellenére. hogy a fellebbezési illeték megfizetésének módja a fellebbezéssel támadott határozatban megjelölésre került. A fellebbezés illetékét a Magyar Államkincstárnál megnyitott 10032000-01076064 számú APEH illeték beszedési számla javára kell megfizetni.

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73. § (3) bekezdése értelmében az elsőfokú adóhatóságnál és az elsőfokú vámhatóságnál (a továbbiakban: adóhatóság) indított eljárás - ideértve az elektronikus úton kezdeményezett eljárást is - illetékét - a másolat, kivonat illetékének kivételével -, valamint az adóhatóság határozata ellen benyújtott fellebbezés illetékét az illetékes adóhatóság illetékbeszedési számlája javára_. kell megfizetni.

Adózó az illetékbélyeg értékének visszatérítését az_. Illetékkezelési Főosztály I-hez (1146. Budapest. Hungária krt. 179-187.) címzett levelében kérheti. Az adózói kérelem benyújtásának érdekében adózó részére visszaküldöm fellebbezésének első eredeti oldalát, melyen az illetékbélyeg eredetben megtalálható.

A 1556750557. számú határozat indokolásának pontjai az alábbiakban módosulnak.

1.) (a határozat l .) és 2.) pontjához)

A 2005. évre, mint ellenőrzési időszakra lefolytatott tételes egészségügyi hozzájárulás adónemre kiterjedő vizsgálatról felvett, a 2007. augusztus 06-i jegyzőkönyvi záradékkal lezárt, egyidejűleg az adózó meghatalmazott képviselőjének átadott 2717751266. számú jegyzőkönyv és az adózói észrevétel alapján a 2007. október 05-én kiadásra került a 1556750557. sz. határozatot az alábbiak szerint módosítom.

Adózó meghatalmazottja a 2717751266. számú jegyzőkönyvre észrevételt terjesztett elő, melyet határozatom vonatkozó pontjában ismertetek.

Az adózó a vizsgált időszakra és adónemre vonatkozóan 2007. július 2-án önellenőrzést nyújtott be a 0503-as bevallására vonatkozóan. Adózó az önellenőrzést K. M. 2005. szeptember havi munkabéréhez kapcsolódóan nyújtotta be. A 2007. június l8-án kelt önellenőrzési _.jegyzőkönyv tanúsága szerint a munkáltatói jogkört gyakorló ügyvezető Kné, F. A. betegsége és rosszul léte miatt nem jelezte a könyvelőnek K. M. ügyvezető munkaviszonyát és 2005. szeptember havi bérét, ezért a bér és a hozzá kapcsolódó adók és járulékok nem lettek lekönyvelve és a benyújtott 0503-as bevallásban nem lettek bevallva. Fentiek alapján az ellenőrzés elfogadta a tételes egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó önellenőrzés 3000 Ft-os összegét.

Adózó 2005. január 11-én kelt, többször módosított - a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - társasági szerződésének 23. §-a szerint a társaságnak két tagi jogviszonyban álló ügyvezetője van, F. A. és K. M..

Kné, F. A. ügyvezető a rokkantsági nyugdíj megállapításáról szóló határozat szerint 1991.02.24-i folyósítási kezdettel rokkantsági nyugdíjban részesül.

K. M. ügyvezető 2005. szeptember 14-ig az ÁV Főiskola Nemzetközi kapcsolatok szakának nappali tagozatos hallgatója volt, a főiskola 2005. szeptember 14-én kelt határozata szerint. 2005. augusztus 31-én K. M. munkaszerződést kötött a TAR-TECH Kft.-vel, melyben a felek rögzítették, hogy 2005.09.01-­től kezdődően határozatlan időtartamra ügyintézői munkakörben havi bruttó 57.000 Ft munkabér ellenében foglalkoztatják. A 488801. s. számú szabadságengedély alapján megállapítható, hogy K. M. ügyintéző 2005.10.03-2005.12.31. közötti időtartamban fizetés nélküli szabadságon volt.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban: Gt.) 82. §-a szerint a társasági szerződésben - a 11. §-ban felsoroltakon felül szükség szerint - meg kell határozni a tagok által vállalt személyes közreműködés módját, tartalmát és a taggyűlés működésének szabályait.

A személyes közreműködés jellegéből adódóan rendkívül sokféle lehet, így pl. a társasság ügyvezetését vagy képviseletének az ellátását is jelentheti. A személyes közreműködésért automatikusan díjazás nem jár, de a felek megállapodása alapján ellenérték kiköthető. Ennek mértéke és formája a felek megállapodására van bízva, a Gt. e tekintetben semmilyen kikötést nem tartalmaz.

A társasági szerződés 23. §-a a-h) pontjaiban felsorolja az ügyvezetők feladatait - melyek ellátása az ügyvezetők személyes közreműködésével történhetett meg, ugyanis a társaságnak csak 2005. szeptember l-től van munkavállalója, aki ezeket a feladatokat nem láthatta el, mivel ügyintézői munkakörben volt foglalkoztatva.

Tekintettel arra, hogy a társasági szerződés nem az egyik ügyvezető, hanem az „ügyvezetők” feladatait nevesítette, és a társasági szerződés a későbbiekben sem került módosításra, a revízió megállapította, hogy mindkettő ügyvezető személyes közreműködésre kötelezett a társasági szerződés alapján.

A revízió a tételes egészségügyi hozzájárulás vizsgálata során megállapította, hogy az adózó tevékenységében személyesen közreműködő két ügyvezetője után a tételes egészségügyi hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve K. M. tekintetében az önrevíziózott 2005. szeptember hónapot. A revízió a két ügyvezető után az. egészségügyi hozzájárulás bevallási és befizetési kötelezettséget állapított meg.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.) 1. § (1) bekezdése alapján a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében az e törvényben meghatározott egészségügyi hozzájárulást kell fizetni.

A (2) bekezdés értelmében az egészségügyi hozzájárulás százalékosan és tételesen meghatározott, adó jellegű fizetési kötelezettség.

Az Eho tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja alapján_. a tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló _.tagi jogviszony (kivéve az iskolai szövetkezetnek, szövetkezeti csoportnak a nappali tagozatos tanulóval, hallgatóval fennálló jogviszonyát) alapján kell megfizetni, ha ennek alapján a tag a kifizető tevékenységében személyesen közreműködik.

A 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy a tételes egészségügyi hozzájárulás összege a jogviszony fennállásának időtartama alatt 2004. évben: havi 3450 forint (naptári naponként 115 forint, 2005. év november 01-től havi 1950 forint (naptári naponként 65 forint).

A 11. § szerint a tételes egészségügyi hozzájárulást a fizetésre kötelezett havonta állapítja meg és a tárgyhót követő hónap 12. napjáig fizeti meg.

Ugyanezen törvény 10. § (1) bekezdése szerint az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére, behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A (2) bekezdés szerint az Art. alkalmazásában az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül.

Az Eho. tv. 7. § (1) bekezdése b) pontja értelmében nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot, a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj fizetés történt.

Fentiekre tekintettel adózónak tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben F. A. ügyvezető után 2005. év január-október hónapokban havi 3.450 Ft, 2005. év november-december hónapokban pedig havi 1.950 Ft fizetési kötelezettsége keletkezett.

Továbbá adózónak tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben K. M. ügyvezető után 2005. év január-augusztus hónapokban havi 3.450 Ft, és 2005. év október hónapban 230 Ft fizetési kötelezettsége keletkezett. A fizetési kötelezettség megállapításánál a revízió figyelembe vette, hogy adózó 2005. év szeptember hónapjára önrevízió keretében teljesítette adóbevallási, adóbefizetési kötelezettségét, továbbá azt a körülményt, hogy 2005.10.03-2005.12.31 között K. M. fizetés nélküli szabadságon volt.

(A jegyzőkönyv 5. oldalán nem került féltüntetésre adózó 2007. október hónap vonatkozásában K. M._.2005. október 1-2 napok után keletkezett 230 Ft (2 x 115 Ft) tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben keletkezett fizetési kötelezettsége. A megállapítás és a kerekítés szabályai miatt a jegyzőkönyvben feltüntetett adókülönbözetek összegei havi bontásban módosultak. A módosítást tartalmazó „B"- táblákat határozatomhoz csatolom.

Adózó meghatalmazottja a _.jegyzőkönyvben tett megállapítással kapcsolatban észrevételt terjesztett elő, melyben előadja, hogy a jegyzőkönyvben szereplő 66 eFt tételes egészségügyi hozzájárulás adónemben megállapított hiány megállapítása adózó terhére alaptalan. Véleménye szerint ennek az egyik oka az, hogy a két ügyvezető tekintetében a revízió az Eho. tv. „ tagi jogviszonyra " vonatkozó 6. § (3) bekezdés b) pontját alkalmazta, tévesen, ugyanis a d) pontot kellett volna alkalmazni.

Állítása igazolásaként adózó meghatalmazottja a Gt. 21. § és 24. §-ra hivatkozva elmondja, hogy véleménye szerint a paragrafusok értelmében választott tisztségviselő a két ügyvezető. Érvelésében elmondja, hogy mivel az Eho. tv. nem adja meg a választott tisztségviselő fogalmát ezért a választott tisztségviselő fogalma a Gt. megítélése szerint történhet.

Adózó meghatalmazottjának véleménye szerint tehát a két ügyvezető Eho fizetési kötelezettsége a d) pont alapján történhet, amely szerint csak akkor kell tételes Eho-t fizetni, amennyiben a választott tisztségviselő e tevékenységből származó jövedelme eléri a jogszabályban meghatározott összeget. A két ügyvezetőnek azonban nem származott tevékenységükből jövedelme.

Adózó képviselője elmondja továbbá, hogy mivel az Eho. tv. d) pontja nem zárja ki azt a választott tisztségviselőt, aki tagi jogviszonyban áll, továbbá a b) és d) pont egyszerre nem alkalmazható, ezért a d) pont alkalmazását tekinti megfelelőnek.

Adózó meghatalmazottja utal továbbá arra is, hogy az adóhiány megállapításának más oka is van, ezt azonban nem nevezi meg, mivel előbbi érvelése elfogadásával az okafogyottá válna.

Adózó meghatalmazottja fentiek alapján kéri a _.jegyzőkönyvi megállapítás felülvizsgálatát.

Az észrevételben foglaltak megalapozatlanok.

Adózó meghatalmazottjának álláspontja téves jogszabály értelmezésre vezethető vissza. Adózó meghatalmazottja helyesen állapítja meg, hogy a választott tisztségviselő fogalom nem kerül meghatározásra az Eho. tv-ben. Azt is helyesen állapítja meg adózó meghatalmazottja, hogy csak az Eho. tv. 6. § (3) bekezdésének egyik pontja szerint lehet minősíteni a jogviszonyt.

Azonban adózó meghatalmazottja nem vette figyelembe azt, hogy a társági szerződés értelmében F. A. és K. M. a társaság tagjai. Az ügyvezetői feladatuk ellátására nem választás, hanem a tagi jogviszonyuk ad alapot.

A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (továbbiakban (Gt.) 156. §-a (korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó speciális rendelkezése) szerint a társaság ügyeinek intézését és a társaság képviseletét a tagok közül vagy kívülálló személyek köréből választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyvezetésre és képviseletre: ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni.

A jogszabályi rendelkezés értelmében tehát ügyvezetői jogviszonyt láthat el a társági tagja vagy kívülálló személy is. Tehát a választott tisztségviselői státusz tagi jogviszony keretében és egyéb nem tagi jogviszony keretében is ellátható.

Az Eho tv. 6. § (3) bekezdés b.) pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást a kifizetővel fennálló tagi jogviszony alapján kell megfizetni, a d.) pont alapján azonban nem tagi viszony alapján, hanem egyéb jogviszony alapján fennálló választott tisztségviselői jogviszony alapján a törvényi feltételek fennállása esetén kell megfizetni.

A társasági szerződésből egyértelműen megállapítható, hogy a két ügyvezető tagi jogviszony keretében látja el ügyvezetői feladatait, és nem más jogviszony keretében, továbbá a társasági szerződésben felsorolt feladatok ellátására így személyes közreműködésre kötelezettek.

A jogszabályi rendelkezések értelmében egyértelműen megállapítható, hogy esetünkben a tagi jogviszonyra, valamint a személyes közreműködésre tekintettel az ügyvezetők után a 6. § (3) bekezdés b) pontja alapján kell az eho-t megfizetni.

Adózó meghatalmazottjának érvelése tehát a fentiek alapján nem áll helyt, azonban tekintettel arra, hogy az adózó meghatalmazottjának észrevételéből egyértelműen megállapítható, hogy az adókülönbözetet is keletkeztető adózói eljárás téves jogszabály értelmezésére vezethető vissza, ezért az észrevételében foglaltakat az adóbírság megállapítása során akként veszem figyelembe, hogy a fent leírt körülményekre tekintettel az adóbírság mértékét nem az adóhiány maximálisan kiszabható 50%-ban, hanem 10%-ban határozom meg.

2.) (a határozat 3.) pontjához)

Az Art. 165. § (1)-(2) bekezdései szerint az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától, a költségvetési támogatásnak az esedékesség előtt történő igénybevétele esetén az esedékesség napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Ugyanezen törvényhely (3) bekezdése alapján kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhiányt megállapító határozatban - hivatalból vagy kérelemre - az adó esedékességének, illetve a költségvetési támogatás igénybevételének napjánál az adóhatóság vezetője későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként.

Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb 3 évre számítható fel.

A késedelmi pótlékot a jegybanki alapkamat változására figyelemmel számítottam fél az eredeti esedékességtől kezdődően a jegyzőkönyv keltéig. A késedelmi pótlék számítását jelen határozatom melléklete tartalmazza.

3.) (a határozat 4.) pontjához)

A jegyzőkönyvben foglalt megállapítások alapján, valamint az Art. 178. § 3. pontja szerint a vállalkozás terhére összesen 66 eFt adókülönbözet keletkezett.

Fenti jogszabályhely értelmében adókülönbözet a bevallott (bejelentett). bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete, vagy a büntető bíróság által jogerősen megállapított adóbevétel-csökkenés. illetőleg a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.

Tekintettel az adófolyószámla esedékességkori állására, a társaság terhére megállapított 66 eFt adókülönbözet egyben adóhiánynak is minősül.

Az Art. 170. § (2) bekezdése szerint adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet, önadózás esetén csak akkor, ha az adókülönbözetet az esedékessé~ időpontjáig nem fizették meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vették. Az eredeti esedékesség napján fennálló túlfizetést az adófizetési kötelezettség teljesítéseként csak akkor lehet figyelembe venni, ha a túlfizetés az ellenőrzés megkezdésének napján is fennáll.

Az adóhiány után az Art. 170. § (1) bekezdése szerint adóbírságot kell fizetni, melynek mértéke az adóhiány 50%-a.

A hivatkozott jogszabályhely alapján az adóbírság mértéke kógens előírás, melytől eltérni csak az Art. 171. § (1) bekezdése szerinti kivételes méltánylást érdemlő körülmény fennállása esetén lehet.

E jogszabályhely kimondja. hogy az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja. tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.

Kivételes méltánylást érdemlő körülményként értékeltem, hogy az adókülönbözet keletkezése téves jogszabály értelmezésre vezethető vissza, adózót a költségvetés megkárosításának a szándéka nem motiválta.

Megállapítható. hogy nem áll fenn az adóbírság mérséklését tiltó - az Art. 171. § (2) bekezdésében szabályozott - körülmény sem.

Az előzőekben feltártak együttes értékelése alapján az adóbírság mérséklésére lehetőséget láttam, így azt — adónemenként és időszakonként külön számítva — a keletkezett adóhiány 50 %-a helyett a keletkezett adóhiány 10 %-ában, azaz 7 eFt összegben állapítottam meg.

Az előzőekben leírtak alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

Határozatom a hivatkozott jogszabályokon túl az Art. 71-72. §-án, 120. § (1) bekezdés a) és c ) pontján, a 123. §, továbbá a 128. § (1) és a 129. § (1) bekezdés rendelkezésein, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXI.. törvény 72. § (1) bekezdésén, továbbá a 273/2006. (XII..23.) Korm. rendelet 2 §. (3) bekezdés a) pontján alapul.

A fellebbezési jogot az Art. 136. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 137. § (1) biztosítják.

A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban Itv.) 29. § (2) bekezdése írja elő.

Az illetékfizetés módjáról az Itv. 73. § (3) bekezdése rendelkezik.

A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítéséről az Itv. 32. § (1) és (2) bekezdéseinek szabályai alapján rendelkeztem.

Tájékoztatom, hogy az illeték összegét a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni az adóhatóság számlájára, melyet a beadványhoz csatolt átutalási megbízás másolatával ­igazolhat.

Határozatom a hivatkozott jogszabályokon túl az Art. 71-72. §-án, 120. § (1) bekezdés a) és c) pontján, a 123. §, továbbá a 128. § ( l ) és a 129. § (1) bekezdés rendelkezésein, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tőrvény 72. § (1) bekezdésén, továbbá a 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés a) pontján alapul.

Budapest, 2007. december „00”

XY
vezető

A határozatról értesülnek:

1. a címzett

2. jogerőre emelkedés után az irattár